Az energia ellátás, termelés, felhasználás egyike a legnagyobb problémáknak a világon. Az olaj és gáztermelés állandó konfliktusforrás, kitermelése, szállítása és a felhasználása is környezetszennyező és veszélyes. Azok az országok, akik nem rendelkeznek saját forrásokkal kiszolgáltatott helyzetben vannak azokkal szemben akiknek van. Az elektromos árammal, különösen ha megújuló energiaforrásból állítjuk elő, sokkal kevesebb probléma van, mégsem teszünk eleget annak érdekében, hogy nap, szél, és víz erőművek termeljék a világ energia szükségletének nagyobbik felét.

Meg kellene találni a módját, hogyan tudnánk sokkal gyorsabban növelni a megújuló energia termelés arányát. Mindenki a kormánytól várja, hogy változtasson az energia politikán, vagy az emberektől, hogy telepítsenek napelemet a háztetőre, és az államtól, hogy ezt támogassa. Pedig nem ez a megoldás. A háztetőkre nem lehet elég napelemet szerelni és az embereknek erre nincs pénze, az állam és a hatalom pedig nem érdekelt abban, hogy a háztartások önellátóak legyenek, mert abból ők kimaradnak, elvesztik a befolyásukat és az adó bevételek egy jelentős részét. Az energia termelés és ellátás üzlet, vállalkozásokra van szükség akik erőműveket építenek, üzemeltetnek, és eladják az áramot a fogyasztóknak.

Úgy látom, hogy amíg az olajtermelő cégek és országok között elég nagy összetartás van (OPEC, olaj és gázvezetékek) addig a megújuló erőműveket fejlesztő és telepítő cégek között nem alakult ki megfelelő együttműködés és összefogás. Pedig a megújuló energiatermelés nagyon jó befektetés lenne. Hosszútávú de biztos befektetés. Csak másképp kellene hozzáállni és újra kellene gondolni a prioritásokat:

• Nem az energia ellátó rendszernek kell a fogyasztók igényeihez igazodni, hanem fordítva, a fogyasztóknak kell alkalmazkodniuk az energiatermelés ingadozásához: dinamikus árazással és vezérelt fogyasztókkal.
• Valahol mindig süt a nap. Egy globális rendszer lehetővé tenné, hogy mindig onnan lássuk el energiával a világot, ahol éppen sok van, ahol éppen süt a nap, vagy fúj a szél.
• Elsősorban napenergiát kell áramtermelésre használni. Az energiaszükségletünk legalább 80%-ára nappal van szükség: közlekedés, munkahelyek, fűtés, meleg víz.
• Szél és vízerőművet nem tudunk elég sokat építeni, viszont jól kiegészítik a napelemeket.
• Minimalizálni kell az erőművek környezeti hatását. Sok kis erőműre és elosztott rendszerre van szükség.
• Nem csak a villamos energia termelést kell megújuló forrásokból fedezni, hanem minden mást is, amit ma gázzal vagy olajjal oldunk meg.
• A probléma nem az, hogy mit csinálunk, amikor nem süt a nap. Ha a rendszer arra van méretezve, hogy napenergiával tudjunk fűteni télen, akkor az lesz a legnagyobb probléma, hogy mit csináljunk a rengeteg energiával nyáron.

Ha el tudnánk érni, hogy a napenergia átvegye az olaj vezető szerepét a világ energiaellátásában, azzal sok más probléma is megoldódna. Csökkenne az olajlelőhelyek fontossága, és ezzel az ebből származó konfliktusok is. A nap mindenhol süt, tehát minden ország önellátóvá tud válni.

Ki kellene dolgozni ennek a rendszernek a technológiai alapjait és megteremteni a szükséges szabványokat, hogy a világszerte telepített nap, szél, és vízerőművek együtt tudjanak működni, össze tudjanak kapcsolódni egy hálózatba, és kölcsönösen tudják biztosítani az energiaellátást. Ha gyorsan akarunk eredményt elérni, akkor egy új, a jelenlegi rendszerrel párhuzamosan működő rendszert kellene kiépíteni, mert a már meglevő rendszerek nem nem felelnek meg az új követelményeknek és az őket üzemeltető cégeket nagyon nehéz rávenni a változtatásra. Szükség van olyan új ötletekre és megoldásokra amelyek szükségessé és indokolttá is teszik ennek az új rendszernek kiépítését, és egy olyan üzleti modellre, vagy üzleti tervre, ami meggyőzi a befektetőket, működik, és legfőképpen rövid és hosszútávon egyaránt jövedelmező.

Megvalósítás

A legtöbb problémára ami egy nap, szél és vízenergián alapuló villamos energia rendszer felépítéséhez szükséges létezik megoldás. Ki kell azonban fejleszteni egy egységes rendszert, hogy a sok kis erőmű együtt tudjon működni az elosztó hálózaton keresztül, ki kell dolgozni az ár kalkuláció módját, megtervezni a kommunikációt az erőművek és a fogyasztók között, meg kell tervezni, szabványosítani az eszközöket, és fel kell futtatni a gyártást. Napelemek már vannak, a szél és víz energia hasznosítása azonban nem halad ilyen jól. Rengeteg ötletről és kísérletről lehet olvasni, de ezek még nem elérhetőek, pedig nagy szükség lenne rájuk.

Villamos energia hálózat

A fogyasztók felé egy intelligens, vezérelt áramszolgáltatást kell nyújtani. A villamos energia ára mindig attól függ, hogy mennyi van belőle és milyen forrásból származik. Ezt az információt az elosztó rendszer küldi a fogyasztók felé, akik ennek megfelelően automatikusan tudják vezérelni a energiafelhasználást. Ha olcsó az áram, akkor bekapcsol a fűtés vagy a légkondicionáló, a bojler, akkumulátor töltő, levegőztető szivattyú a tóban, úszómedencében, szennyvíztisztítóban, stb. Nagyon sok olyan eszköz van a környezetünkben, amit teljesen mindegy mikor üzemeltetünk.

Ha a dinamikus árazással sikerülne elérni, hogy legalább részben megérje árammal fűteni gáz helyett, akkor a jelenlegi elosztó rendszer már nem lesz képes a megnövekedett fogyasztást kiszolgálni, jelentős bővítésre lesz szükség. Ugyanakkor ma gyakorlatilag nem lehet piaci alapon erőművet építeni, mert annyira alacsony az átvételi ár, hogy nem térül meg a beruházás. Nagyon nagy az elosztó rendszer költsége, részben azért mert az áramot nagy távolságokra kell szállítani. Nagy erőművek vannak, és azok messze vannak a fogyasztóktól. Megéri viszont a fogyasztónak napelemet telepíteni a háztetőre. Ez a beruházás 10 év alatt megtérül, de fogyasztói áron. Ezért kellene egy a jelenlegi villamos elosztó hálózattól függetlenül, azzal párhuzamosan létrehozni egy újat, amely a fogyasztók közvetlen közelében telepített kis erőművekben termelt energiát juttatja el a fogyasztókhoz.

Erőművek

Ha igazán fontosnak tartjuk a környezetvédelmet, akkor az energia termelést sok kis nap, szél, és víz erőművel kell megoldani. Egy nagy erőmű a környezetre is nagy hatással van. Legyen az egy vízzáró gát, egy szél vagy napelem farm, ahol hatalmas területen nincs más csak napelemek vagy szélkerekek. Az emberek is joggal tiltakoznak ezek ellen. Felmerülhet még az atom erőművek építése, ami nem is lenne rossz például CO2 kibocsátás szempontjából, de ezen kívül nem is tudok egyetlen érvet sem felhozni mellette (veszélyes, nem tudunk mit kezdeni a kiégett fűtőelemekkel). A legnagyobb baj viszont az, hogy túl drága.

Ezzel szemben a kis erőműveknek több előnye is van.

• Környezeti hatásuk sokkal kisebb, jól el lehet őket rejteni az épületek között.
• Közel vannak a fogyasztókhoz, ezért sokkal kisebb a elosztó az hálózat vesztesége, terhelése és mérete is. Kevesebb nagyfeszültségű távvezetékre van szükség.
• Kevésbé sérülékeny. Ha egy erőmű, vagy a hálózat egy része nem működik, a szomszédos erőművek el tudják látni a fogyasztókat.
• Egy erőmű megépítésének nem túl nagy a költsége és sokat kell belőlük gyártani. Így fokozatosan lehet fejleszteni őket, lehet tanulni a már működő erőművek hibáiból, ki lehet használni a sorozatgyártás és a piaci verseny előnyeit, és nem kedvez a korrupciónak sem. 

Az erőművek kiválasztása, kialakítása és a telepítés módja is nagyon fontos ezért vegyük sorra milyen lehetőségeink vannak.

Napenergia

Jelenleg az egyetlen igazán környezetbarát energia a napenergia. Minden más rendszernek vannak káros hatásai, még a szél- és vízerőműveknek is. Napelemekből gyakorlatilag tetszőleges méretű erőművet építhetünk. Létezik már több GW kapacitású napelem park is. Azonban a napelem másik nagy előnye, hogy kiváló tetőfedő elem. Nem szükséges hatalmas területeket elvenni a mezőgazdaságtól vagy a természettől azért, hogy napelemeket telepítsünk. Egyszerűen ezzel kell befedni a házakat, középületeket, mindent amit csak lehet. Például az utakat, pályaudvarokat, ipari létesítményeket!

Tetőt kellene építeni az utak és parkolók fölé napelemekből. Ezzel biztonságosabbá válik a közlekedés is, mert az út mindig száraz marad, jobbak lesznek a látási viszonyok, és az út fenntartása is olcsóbb lesz. Télen nem kell havat takarítani és sózni az utakat de ami legfontosabb nem szennyezzük be az útra hulló esővizet! De az autósok számára is vannak előnyei: nem süt szembe a nap, az autók árnyékban mennek, kevesebb energiát kell az autókban légkondicionálásra fordítani. A tető alatti holt teret is fel lehetne használni például a gépkocsi forgalom fölött futó bicikliúttal és gyalogos felüljárókkal, de ott lehetne elhelyezni az akkumulátorokat, kábeleket és az invertereket is. Ugyanakkor az utak befedése napelemekkel a lehető legközelebb hozza az erőművet a felhasználókhoz minimálisra csökkentve az elosztó hálózat költségeit és veszteségét.

Magyarország aszfaltozott úthálózata kb. 50.000 km. Ha csak 10m széles tetővel számolunk, ez akkor is 250 km2 terület, ahol 50W/m2 teljesítménnyel számolva is 25GW energiát tudunk termelni ami többé kevésbé fedezni tudná Magyarország jelenlegi villamosenergia felhasználását.

Fontos szempont a tájolás. Ma a napelemeket rendszerint úgy telepítik, hogy nyáron a déli napsütést a lehető legjobban kihasználják. Ez csak akkor jó megoldás, ha hatékonyan tudjuk tárolni az energiát. A dél felé fordított napelemek reggel és este csak oldalról kapják a fényt. Télen pedig, amikor a nap amúgy is gyengébben és kevesebbet süt, a napelemek megint csak nem az optimális szögben állnak. Pedig télen lenne szükség a legtöbb energiára. Ha a napelemek egy részét keletre és nyugatra fordítanánk, és olyan szögbe állítanánk, ami a téli, alacsonyabb nap állásnál optimális, akkor sokkal kiegyenlítettebb lenne az áramtermelés. Igaz, a napelemek kihasználtsága csökken, viszont kevesebb energiát kell tárolnunk, a déli csúcsidőszakban pedig úgyse tudjuk felhasználni a többlettermelést.

A napelemek ára folyamatosan csökken. Tovább lehet csökkenteni a telepítés költségeit, ha a napelemet használjuk tetőfedő elemnek. Tehát nem a cserepek fölé telepítjük a napelem táblákat, hanem cserép helyett azokkal fedjük be a házakat. Erre mostanában kezdenek új rendszereket fejleszteni, de nem látom akadályát, hogy a hagyományos napelem táblákat így szereljük fel a tetőre: csak a napelemeket tartó keretet kell ennek megfelelően kialakítani. Így meg lehetne osztani a beruházás költségeit az útfenntartó céggel, tetőfelújítás címén az épületek tulajdonosaival, és egyúttal be lehet őket kapcsolni a rendszerbe fogyasztóként is.

Víz

A vízerőművek építése sem gazdaságos és a nagy völgyzáró gátak és víztározók környezeti hatásai sem egyértelműen pozitívak. Az üzemeltetésük sem egyszerű különösen a lassú folyású folyók energiáját nehéz így hasznosítani. Ezen sokat segítene a dinamikus árazás, hiszen a vízenergia mindig rendelkezésre áll ezért magasabb áron lehetne eladni.

Vízenergia pedig van rengeteg. Egy nagyobb folyó vizének mozgási energiája is a sokszorosa a mellette elterülő települések energiaszükségletének. Ha ennek csak néhány százalékát tudnánk hasznosítani, az is nagy előrelépés lenne. De vízlépcsők helyett sok kis erőműre lenne szükség, amely a folyómeder átépítése, duzzasztó gátak építése nélkül is megvalósítható.

Az alapötlet a régi hajómalmoktól származik. Sok kis úszó, vagy a víz alatt lebegő turbinát kellene telepíteni. Képzeljünk el egy dupla falú, néhány méter átmérőjű csövet. A belső oldal fokozatosan szűkül a cső közepéig, majd ismét fokozatosan tágul a végéig. A legszűkebb pontján, ahol a szűkület miatt a víz áramlása felgyorsul, helyezzük el a turbinát, amely közvetlenül vagy valamilyen áttételen keresztül (pl. hidromotor) hajtja a generátort. Ilyen csöveket telepíthetünk stégek alá, rögzítve a folyó fenekén, vagy önállóan a víz alatt lebegve. A kettős fal lehetővé teszi, hogy a tengeralattjárókhoz hasonlóan ballaszt tartállyal szabályozzuk a merülési mélységet.

Számos probléma van, amit a víz alatt lebegő változattal jól meg lehet oldani: teljesen láthatatlan, nem zavarja a hajózást. Télen a jég alatt marad, így a legnagyobb hidegben is működhet. Biztonságos, mert műszaki hiba esetén, vagy ha elszabadul, akkor egyszerűen lesüllyed a meder aljára. Hátránya, hogy a generátort is a víz alá kell telepíteni, és ki kell vezetni az áramot a víz alól.

A stég aljára szerelt változat egy áttételen keresztül a felszín fölé telepített generátort is meg tudja hajtani, viszont télen és árvíz idején lesznek problémák. A meder alján rögzített változattal az a baj, hogy a meder alján nem annyira erős az áramlás és a hordalék lerakódása is problémákat okozhat.

Szélerőművek

A szélenergia hasznosítása többé kevésbé megoldott problémának számít. Inkább csak az a kérdés, hogy hol érdemes telepíteni, viszont nagy előnye, hogy jól kiegészíti a napelemeket, annak ellenére, hogy a legtöbb helyen nagyon kiszámíthatatlan energia forrás.

A szélerőművek közül is előnyben kellene részesíteni a kis szélsebességre tervezett változatokat, melyeket jól lehet az épületek tetejére telepíteni. A hagyományos vízszintes tengelyű szélkerekek sokkal kevésbé illeszkednek a tájba. Különösen a windtrap.fr cég megoldása szimpatikus, ahol a turbina egy szélcsapda közepén van. Van egy hasonló megoldás, amikor sátortetős házak gerincére szerelnek fel vízszintes tengelyű turbinákat kihasználva a tető gerincénél felgyorsuló szelet. Ezek a turbinák szerelhetők az utakat fölötti tetőszerkezetre is.

Többlet energia felhasználása

Mivel ebben a rendszerben a napenergiának döntő szerep jut a nyári hónapokban jelentős energia többlettel kell számolnunk. Ezen nem segít a dinamikus árazás sem. Télen több energiára van szükség a fűtéshez, nyáron viszont tovább és intenzívebben süt a nap. Ha el akarjuk kerülni a napelemek kikapcsolását, akkor fel kell készülnünk a többlet energia hasznosítására.

Olyan felhasználókat kell keresnünk, akik nyáron sokkal több energiát igényelnek, mint télen. Ilyen például mezőgazdaság. A traktorok, kombájnok leginkább nyáron dolgoznak, kézenfekvő lenne őket napelemmel termelt elektromos árammal üzemeltetni. Sajnos nem nagyon vannak még elektromos traktorok, pedig ott kimondottan előny az akkumulátorok súlya, előnyös a villanymotorok nagy nyomatéka, széles fordulatszám tartománya, és a traktoron mindig van emelő szerkezet, amivel az akkumulátorok cseréje, mozgatása is könnyen megoldható. Az ok, amiért nincsenek elektromos munkagépek, nyilván az akkumulátorok töltése. A traktorok egész nap dolgoznak és rendszerint áramforrás sincs a szántóföld szélén, tehát az akkumulátorok töltésére nincs megoldás. Az utak fölé telepített napelemek azonban sokkal közelebb hozzák az elektromos hálózatot a szántóföldekhez.

A másik nagy fogyasztó a mezőgazdaságban az öntözés, és általában a víz mozgatása, tisztítása. A fölösleges napenergiával édesvizet vizet tudunk csinálni a tengervízből, és meg tudjuk hajtani a szivattyúkat amivel a vizet olyan területekre tudjuk szállítani, ahol öntözés nélkül nem lenne növényzet, levegőztetni és mozgatni tudjuk a vizet a szennyvíztisztítókban, mesterséges tavakban.

A tetőkre hulló esővíz összegyűjtése és felhasználása is fontos lenne. Az öntözés és a víztározó tavak létesítése önmagában is nagyon jót tenne a víz körforgásának. A folyók szabályozása megváltoztatta a mikroklímát. A víz sokkal gyorsabban jut vissza a tengerbe. Nincs ideje, hogy elpárologjon, és egy rövid nyári zápor formájában öntözze a földeket. Ezért célszerű minél több tavat és víztározót építeni, amelybe összegyűjthetjük a tetőről az esővizet. Ezeket a tavakat aztán használhatjuk csúcserőműként  energiatárolásra is.

Van egy harmadik terület is, a fuvarozás. Az elektromos teherautók illetve kamionok nem valószínű, hogy elterjednek a közeljövőben, de ez nem is baj. Ott van a vasúti teherszállítás, amihez elektromos áram kell. Sokkal előnyösebb lenne a kamionokat felrakni egy vonatra, ahelyett, hogy fél európán keresztül foglalják a helyet az autópályákon és az utakon.

Kezdetek

A fent leírt rendszer legtöbb eleme már létezik (virtuális erőművek, intelligens villanyórák, épületautomatizálás a fogyasztók vezérlésére). Azonban a rendszerszemlélet és a hozzáállás az ami fontos. A rendszer elemei összefüggenek egymással. Ha csak az egyes részeit próbáljuk megvalósítani, akkor nem valószínű, hogy sikeresek leszünk. Ugyanakkor valahol el kell kezdeni. El kell határozni, hogy nem érjük be kevesebbel: az egyetlen elfogadható módszer az energia termelésre a zöld energia, még akkor is, ha drágábbnak és nehezebbnek tűnik, vagy nem egyezik a rövidtávú érdekekkel.

Hol kellene kezdeni? Keressük meg a jelenlegi energia ellátó rendszer gyenge pontjait, és kezdjünk ott napelemeket telepíteni, kiépíteni egy új hálózatot, és vezérelt, dinamikus árazású szolgáltatást nyújtani a fogyasztóknak. Ne várjunk a államra vagy a fogyasztókra. A leggyorsabb és leggazdaságosabb megoldás, ha alapítunk egy céget, és üzleti alapon kezdünk hozzá a rendszer kiépítéséhez.

Vannak kis falvak, ahol gáz nincs, a fűtéshez nincs elég áram, a hálózatbővítés túl drága, ezért az emberek azzal fűtenek amivel tudnak: fával, olajjal, szénnel. Azonban a tüzelő is egyre drágább, és azt be is kell hordani: sok munka van vele. Az elektromos fűtés lenne a legjobb megoldás. Bőven van hely a napelemeknek az amúgy is felújításra szoruló háztetőkön, és a nyári energia többletnek is lehet helyet találni a mezőgazdaságban. Ha a falu folyó közelében van, akkor a vízenergiát is lehet hasznosítani, illetve magasabban fekvő víztározókba szivattyúzni a vizet a folyóból (csúcserőmű) vagy öntözni a földeket, kerteket.

Hasonló lehetőségek vannak a városokban is. Itt a gázfűtés jelenti a legnagyobb kihívást, mert az elektromos fűtés csak hőszivattyúval kombinálva versenyképes a gázfűtéssel. Ugyanakkor gázzal csak fűteni lehet. Nyáron egyre inkább szükség van a légkondicionálásra amihez olcsó áramra van szükség, és a modern eszközökkel (hőszivattyú) hűteni és fűteni is lehet. A régi belvárosi házak teteje is elég rossz állapotban van, érdemes lenne napelemre cserélni.

Nem tudunk egyszerre egy egész országot lefedő rendszert létrehozni, ezért először kisebb szigetüzemű rendszerekkel kell elindulni. Ahogy fokozatosan nő a rendszer egyre kevesebb tároló kapacitásra (akkumulátor) lesz szükség, és az utak mentén, az utakat fölé épített tető, és a tetőt alkotó napelemek pedig lehetővé teszik, hogy a kezdetben független sziget üzemű rendszereket összekapcsoljuk. Az utak mellett pedig töltőállomásokat lehet biztosítani az elektromos autók számára, ott is ahol a most meglévő elektromos hálózat nem elérhető.

A napelemek ára a jövőben tovább fog csökkenni. Ugyanakkor ma már léteznek olyan rendszerek, ahol a napelem a tetőfedő elem. Teljesen felesleges a napelem táblák alá még például cserepet is rakni. Ki kell alakítani egy teljes tetőfedő rendszert, olyan kiegészítő elemekkel, amelyek hasonlítanak illetve illeszkednek a napelemekhez, de jól alakíthatóak, és ott is felhasználhatók, ahova nem érdemes napelemet tenni (északi oldal). Ezzel a rendszerrel kellene felújítani a régi házak tetejét bevonva őket egyúttal a rendszer felhasználói közé is. Ha kiépül a városban az olcsó és tiszta elektromos rendszer, akkor a felhasználók is át fognak legalább részben térni az elektromos fűtésre.

Mi van, ha nem süt a nap?

A zöld energiát ellenzők legfőbb érve, hogy a nap és szélenergia nem akkor áll rendelkezésre amikor szükség lenne rá. Mi csinálunk akkor, amikor nem süt a nap. Egy szigetüzemű rendszerben akkumulátorok tárolják az energiát, de a dinamikus árazás és a vezérelt fogyasztók jelentősen csökkentik a szükséges tároló kapacitást. Van azonban még egy lehetőségünk: az együttműködés. Valahol midig süt a nap és az elektromos energia szállítása elég jól megoldható. Reggel és este szomszédos területekről lehet kisegíteni azokat a területeket, ahol már lement a nap. Ezzel több órával ki tudjuk terjeszteni azt az időszakot, amikor közvetlenül, tárolás nélkül tudjuk ellátni a fogyasztókat.

Fontos különbség a szokásos hozzáállással szemben, hogy nem a napelemekre, hanem a szükséges tárolási kapacitás csökkentésére próbáljuk a rendszert optimalizálni. A napelemek egyre olcsóbbak, az élettartamuk több mint 30 év. Ezzel szemben az akkumulátorok, szivattyúk, generátorok élettartama sokkal rövidebb. Amikor csak lehet a megtermelt energiát használjuk fel. Csak akkor tároljuk, ha feltétlen szükséges. Ezért a napelemek tájolásánál és méretezésesénél arra kell törekedni, hogy a legkedvezőtlenebb időszakokban is fedezni tudjuk az energia szükségletet.

Önellátás

Nagyon népszerű manapság az önálló energiaellátás. Tegyünk napelemeket a tetőre és nullázzuk le a villanyszámlát. Jól hangzik, de ezzel a megoldással van egy-két probléma. Például annyi napelem és olyan inverterek kellenek, amivel a csúcsterhelést is biztosítani tudjuk. A villanytűzhely, a vasaló,és a mosógép elég jelentős, de viszonylag rövid ideig tartó terhelést jelent, amit a motorok indulási árama még jobban megnövel. Egy megosztott rendszernél az egyes háztartások terhelése kiegyenlíti egymást. Az invertereket is megosztva használjuk. Mindez az egy háztartásra jutó beruházási költségeket jelentősen csökkenti.

 Be lehet viszont vonni az önellátásra törekedő háztartásokat a rendszerbe. Mindegy, hogy ki a napelem táblák tulajdonosa. Be lehet őket kapcsolni a rendszerbe mint fogyasztókat és mint termelőket is, kedvezőbb feltételekkel mint ahogy a szolgáltatók most teszik.

Konkurencia: olaj és a gáz

Az egyik legfőbb célja a napelemekkel történő energiatermelésnek az olaj és gázfelhasználás visszaszorítása. Ez viszont az olaj és gáz termelő cégek érdekeit sérti. Nagyon sok ember él ma olajból és sok országnak ez az egyetlen bevételi forrása. Ha visszaszorítjuk az olaj felhasználását sok ember fogja elveszíteni a munkáját. Ez bizonyos mértékig igaz, azonban elég rövidlátó hozzáállás. A világ olaj készletei végesek, és olajra mindig szükség lesz. Az olaj és a gáz nem csak üzemanyag, de fontos kenőanyag, és vegyipar egyik legfontosabb nyersanyaga is. Azzal, hogy kevesebbet pazarolunk el az olajkészleteinkből, és megpróbáljuk az olajat zöld energiával kiváltani ahol csak lehet, éppen az olajkitermelés jövőjét biztosítjuk. Igaz, hogy visszaesik a termelés, de még 100-200 év múlva is lesz bevétel az olajmezőkből, pedig a jelenlegi felhasználás mellett 30-50 év múlva valószínűleg kimerülnének.

 Ugyanakkor gázra szükség van és még sokáig szükség is lesz a csúcserőművek üzemanyagaként. Ha már valamit el kell égetni akkor a gáz legkevésbé környezetszennyező megoldás.

Konkurencia: a jelenlegi energiaszolgáltató

Igen, ők valóban konkurencia. Viszont eleinte azokat a fogyasztókat, és azokat a felhasználási területeket kell megcélozni, ahol ők nincsenek jelen, vagy ahol ők nem tudják ellátni a fogyasztókat. Előbb utóbb viszont ki fog alakulni a verseny a hagyományos és az új szolgáltató között. Az új rendszer népszerű tud lenni a fogyasztók körében azzal, hogy kizárólag környezetbarát megoldásokat használ. A másik fontos eszköz az árverseny. A napelemeket nem kell folyamatosan ellátni üzemanyaggal. A hagyományos erőművek, még az atomerőművek üzemeltetése is pénzbe kerül. A napelemes rendszerben tetszés szerint lehet csökkenteni az árakat. Sőt, a dinamikus árazás azt is lehetővé teszi, hogy bizonyos időszakokban ingyen adjuk az áramot. Ennek ellenére sokkal jobb lenne a jelenlegi szolgáltatókkal együttműködni és őket is bevonni az új rendszerbe, a hagyományos erőműveket pedig csúcserőműként az energiaszegény időszakokban kellene használni.

Drága

A napelemek és a zöld energia drága. Ez ma már nem igaz, sőt a napenergia felhasználása egyre olcsóbb. Ha egy családi ház tetejére szerelt napelemes rendszer 10 év alatt megtérül, akkor ez egy nagyobb rendszer esetében még inkább igaz kell, hogy legyen. Egy cég, aki nagy tételben közvetlenül a gyártótól vásárol, sokkal alacsonyabb áron tudja megvenni a napelemeket és a többi szükséges alkatrészt. 20 éves megtérüléssel számolva még akkor is nyereségesen lehetne áramot termelni, ha olcsóbban adjuk az áramot a jelenlegi árnál.

Tőke

Pénz és tőke rengeteg van a világban. Ezt akkor érzi igazán az ember ha be akar fektetni. Az átlagember számára gyakorlatilag lehetetlen biztonságos és számottevő hozamot ígérő befektetést találni. Az energiatermelés pedig egy elég biztonságos befektetés, ezért valószínűleg nincs akadálya annak, hogy a napelemek telepítéséhez szükséges tőkét előteremtsük. Ráadásul lehet fokozatosan haladni. Kiépíteni egy kisebb rendszert és ha az jól működik, akkor könnyebb lesz a befektetőket megnyerni a következő lépéshez.

 A rendszer kiépítésének költségei és a várható bevételek elég jól becsülhetőek. Ez alapján egy olyan üzleti tervet kell összeállítani, ami kellően óvatos, nem akar túl gyors megtérülést és növekedést produkálni, viszont egy nem túl magas, de biztos osztalékot biztosít. Növekedni tőkebevonásból és nem a nyereségből lehet.

Utószó

Képzeljük el milyen lenne az energiatermelés a jövőben, és induljunk el abba az irányba. Miért kellene beérni kevesebbel? Miért építenénk újabb óriási környezetszennyező erőműveket, amikor van jobb megoldás? Az erőművek építése és üzemeltetése egy vállalkozás. Ezt támogathatja az állam, lehetnek fogyasztók, akik valamiért önellátásra törekednek, de ez akkor is elsősorban üzlet marad. Egy vállalkozás pedig akkor működik jól, ha profitorientált cégek működtetik és van verseny. Tehát olyan cégeket illetve cégek konzorciumát kell létrehozni, akik gyártják, telepítik és üzemeltetik ezeket az erőműveket. És együttműködnek egymással!

 Egy jól működő villamos energia rendszer nem egy-két ötletből áll. Sokkal fontosabb a hozzáállás és a rendszer szemlélet, a célok és prioritások meghatározása és azok betartása. Nem lehet csak erőművet építeni, meg kell osztani a napelemek telepítésének költségeit. Azzal, hogy tetőket építünk nem kell megvásárolni a földet, ahova az erőművet telepítjük, és megoszthatjuk a költségeket a lefedett terület tulajdonosával. Az erőműveket, az elosztó hálózatot és a fogyasztókat egy rendszerként kell kezelni, amelyek kölcsönösen hatnak egymásra és próbálják a lehető legjobban kihasználni a napelemek energiáját.